Motorkerékpár feszültségszabályzással kapcsolatos gyakori kérdések

Az univerzális MOSFET technológiájú motorkerékpár feszültségszabályzó megtekintéséhez kattint a gombra.

Gyakran ismételt kérdések

Mitől univerzális a feszültségszabályozó? Ebay-en külön vannak feltéve a feszültségszabályzók minden márkára / típusra.

A szabályozás elve ugyanaz különböző motoroknál, csak a generátor teljesítményben és a csatlakozók kialakításában térhetnek el. Ez a szabályzó a nagyobb teljesítményű motorkerékpárokra készült, de természetesen használható a kisebb teljesítményű, régebbi gyártmányokhoz is. A vezetékvégek szabadok (nincsenek csatlakozóval ellátva), így bármelyik márkának és típusnak megfelelő csatlakozó utólag rászerelhető. A webáruházunkban univerzális feszültségszabályzó mellett csatlakozókészlet is megrendelhető.

Mit jelent a MOSFET kifejezés a feszültségszabályzók esetében?

A MOSFET egy mozaikszó az angol Metal Oxide Semiconductor Field Effect Transistor szavakból (magyarul: fém-oxid félvezető térvezérlésű tranzisztor). Bővebben: wikipédia
A MOSFET tranzisztorokat használó feszültségszabályzók legnagyobb előnye a klasszikus tirisztoros feszültségszabályzókkal szemben, hogy csekély hő keletkezik a szabályzás során. Ez az előny kiváltképp fontos az egyre nagyobb teljesítményű generátorokkal rendelkező motorkerékpárok esetén.

Nagyon melegszik a szabályzó. Nem gond ez?

A szabályzó félvezetőinek maximálisan megengedhető belső hőmérséklete 150°C. A fémházban 15-20°C hőfoklépcső alakulhat ki, így a bordák hőmérséklete akár 100°C is elfogadható. A leadott hőmennyiség a hőfokkülönbséggel exponenciálisan növekszik. A bordafelület melegségének észlelése tapintásra szubjektív. Egy 50°C fémfelület már tartósan nem fogható meg. Ennek megfelelően a feszültségszabályzó bordafelülete sosem lesz „épp csak langyos”.

Az oxidálódott csatlakozók is okozhatnak feszültségcsökkenést. Hogyan ellenőrizzem a csatlakozókat?

Ellenőrizzük az akkumulátornál a csatlakozókat, hogy tiszták és szorosak legyenek. Az oxidálódott vagy laza csatlakozók okozhatják a nem megfelelő (alacsony) feszültséget. A megolvadt csatlakozó is feszültségesést okozhat. Ellenőrizzük a fő-olvadóbiztosító környékét (ez általában az indító relé közelében található), hogy nem oxidálódott vagy fáradtak-e el a nyomórugók.

Véletlenül 7 vezetékes feszültségszabályzót vettem, pedig 5 vezetékes a motornak a csatlakozója.

A feszültségszabályzó ebben az esetben is beköthető. A duplázott áramkivezetésekből az azonos pólusú vezetékek végei (pirosat a pirossal, zöldet a zölddel) összeköthető, ezután már értelemszerűen csatlakoztatható.

A korábbi feszültségszabályzóm 6 vagy 8 vezetékkel csatlakozott a motorkerékpárhoz. Most mit csináljak?

Előfordulhat, hogy a gyári feszültségszabályozó 6, esetleg 8 vezetékkel csatlakozik a motorkerékpár hálózatához Ebben az esetben az új feszültségszabályzó bekötése után a motorkerékpár oldalról a kimaradt (kapcsolt pozitív – általában vékonyabb, barna vagy fekete színű) vezeték szabadon marad. Amennyiben nem állapítható meg ránézésre a kapcsolt pozitív vezeték, abban az esetben mérőműszerrel bizonyosodhatunk meg róla:
Ha rá van adva a motorkerékpárra a gyújtást akkor a kapcsolt pozitív vezetékben megjelenik az akkumulátor feszültség, ha levesszük a gyújtást akkor eltűnik az akkumulátor feszültség.
A töltés-pozitív vezeték(ek)ben mindig az akkumulátor feszültséget fogjuk mérni (függetlenül attól hogy rajta van-e a gyújtás vagy sem).
Az akkumulátor feszültsége alap esetben ez 12V körüli érték. A lemerült akkumulátor esetében értelemszerűen kevesebb mérhető.

Az általatok árult feszültségszabályzók miért nincsenek alapból csatlakozóval ellátva?

Az általunk árult feszültségszabályzók univerzálisan használhatóak. A csatlakozók fajtája márkánként és típusonként eltérő lehet. Sok esetben (korábbi) szervizeléskor a szerelő csatlakozó nélkül forrasztotta össze a szabályzó vezetékeit vagy a “gyári” csatlakozót egy másik fajta csatlakozóra cserélte. Azért, hogy a megrendelést követően ne legyen gond a csatlakozó kompatibilitásával, ezért nem teszünk rá csatlakozót. Amennyiben szükséges a csatlakozó cseréje (pl. elégett), akkor a webshopunkban elérhetőek különféle csatlakozókészletek. Ebben az esetben javasoljuk a szabályzóhoz és a motorkerékpár oldalon is a csatlakozók cseréjét (apa és anya csatlakozók).

Multiméterrel végeztem a feszültségszabályzótokon egy mérést és tudtommal mind a két ágon hasonló értékeket kellene mérni, viszont a ti feszültségszabályzótoknál nem ez történt. A pozitív (piros) esetében 0,08-0,1V-ot, míg a negatív (zöld) esetében 0,4-0,5V-ot mértem. Miért?

A feszültségszabályzó multiméterrel való kiméréshez az alábbi videót ajánljuk megtekinteni. 9 perc 36 másodperctől. A videó eléréshez kattints ide

A videóhoz kapcsolódóan az alábbi táblázatot készíttettük.

1. Egy tirisztoros feszültségszabályzó esetén (sima diódával) a következő értékeket kell mérni:
A táblázat megtekintéséhez böngészőben kattints ide vagy töltsd le PDF-ként kattints ide

2. A mi feszültségszabályzóink 
esetében (MOSFET technológia, illetve az pozitív oldalt beépített 3 db Schottky dióda miatt, míg a negatív oldalt hagyomány diódák vannak beépítve):
A táblázat megtekintéséhez böngészőben kattints ide vagy töltsd le PDF-ként kattints ide

Azért csak az egyik oldalt van Schottky dióda beépítve, mert a MOSFET “body” diódája is erős teljesítményű dióda, így ott nem került Schottky dióda beépítésre.

Jó tudni! Ha a méréskor feszültségszabályzót még meleg (a motorkerékpárról “frissen” van leszedve) vagy 40 fokos hőségben mérjük, akkor a mérési eredmények a fentebbi táblázattól lefele eltérhetnek. Ez nem jelent rosszat, csak egy “természetes” eltérés a melegből adódóan (másképp fogalmazva a fentebbi adatokat “szobahőmérsékletű” feszültségszabályzó esetében mérhetjük).

Jó tudni! A fentebbi mérések elvégzésével, ha sípol a multiméter, az “OL” / “1” érték helyett más értéket mérünk vagy a 3 fázis között nagyon nagy eltérés van, akkor biztosan rossz a feszültségszabályzó. Amennyiben a teszten “átmegy” a feszültségszabályzó, attól még lehet, hogy a feszültségszabályzóval van a gond, de ezzel az egyik lehetséges hibaforrást (ha tönkrement a dióda) kiszűrhetjük.

Milyen teljesítményű a feszültségszabályzó?

A feszültségszabályzó az előforduló legnagyobb teljesítményű generátorokkal is megbirkózik, legfeljebb kicsit jobban melegszik (70-90°C bordahőmérséklet). Ez függ a kivett teljesítménytől, menetszéltől, környezeti hőmérséklettől. A lineárisan melegebb bordafelület exponenciálisan több hőt ad le, így üzembiztosan tud üzemelni. A nagy áramot vivő vezetékek (különösen, ha össze vannak kötegelve egymással) és azok csatlakozói a kérdésesek egy nagyobb teljesítményű generátornál, hogy megolvadnak, mintsem a szabályzó.

Hasznos információk

TIPP! Megfelelő körültekintéssel, kizárólag teszt jelleggel, ki lehet próbálni, hogy a feszültségszabályzó közvetlenül az akkumulátorhoz kerül bekötésre (akár toldó vezeték közbeiktatásával, ha rövid a feszültségszabályozó vezetékezése).

Előkészület

A bekötésnél az akkumulátor csavarozását fel kell lazítani és alátenni a vezetéket, majd visszaszorítani.

Ellenőrzés

A helyes polaritásra szigorúan ügyelni kell, mert a fordított bekötés tönkre teszi a feszültségszabályzót! Ez a teszt-bekötés csak a mérés idejére maradhat, a kábelezés hibáját kell elhárítani!

Kiértékelés

Ha ezzel az eljárással a hálózat feszültsége megfelelő, akkor a hiba (a feszültségveszteség) egyértelműen a motorkerékpár kábelezésében van, annak karbantartása, javítása szükséges.

A feszültségszabályzó ellenőrzéséhez ajánljuk ezeket a hasznos videókat:

Magyar nyelvű videó a feszültségszabályzásól (RideRight)